Minőségbiztosítás

Az iskola minőségpolitikai nyilatkozata    

• I.4. Az iskola személyi és tárgyi háttere

Kezdetben a tanulók száma a demográfiai csúcsnak megfelelően kb. 2-3- szorosa volt a mai létszámnak. Az iskola a közvetlen lakókörnyezetben élő családok gyermekeinek kínált hatékony, eredményes nevelést és oktatást. Mára -a szabad iskolaválasztás lehetőségével élve- a lakótelepen kívül élő családok is szívesen választanak bennünket. A nevelőtestület korábbi és jelenlegi eredményei, szakmai felkészültsége, elhivatottsága az intézmény családias légköre garancia arra, hogy nevelési és oktatási területen is megfelelő szintű képzésben részesüljenek tanulóink. A lakóterület jellegéből adódóan iskolánkban a társadalom valamennyi rétegének gyermeke jelen van, amely egyedi szubkultúrális összetételt eredményez. Az iskola részéről ez tudatos tehetséggondozást és egyéni fejlesztőmunkát követel.

Intézményünk hosszú évek óta eredményesen működik, ezt igazolják a partnereink mért és spontán visszajelzései. Az iskola szakos ellátottsága megfelelő. Az alsó és felső tagozatos kollegák munkáját két fő fejlesztő pedagógus, egy fő iskolapszichológus és egy fő pedagógiai asszisztens segíti. Az iskola eredményes oktató- nevelő munkáját tíz fő technikai munkatárs is segíti.

Az oktatáshoz szükséges legfontosabb tárgyi feltételek biztosítottak. (Könyvtár, számítógépes terem, Internet hozzáférés, tornaterem, fejlesztő szoba).

Az Oktatási Minisztérium COMENIUS I. intézményi modell csoportos pályázatán nyertünk, és a 2002/2003 tanévben megkezdtük a modell bevezetését. Munkánkban nagy segítségünkre volt a Bárczi Géza utcai Óvoda, mint a megvalósítást segítő intézmény.

• 2002 ősze, nyitott önértékelés,

• 2004 január- február EFQM-en alapuló irányított önértékelés,

• 2004 tavasz COMENIUS I. intézményi modell kiépítésének befejezése.

A Zipernowsky Károly Általános Iskola tantestülete és nem pedagógus munkatársai elkötelezik magukat, hogy belső és külső tevékenységükben kielégítsék partnereik igényeit, minél teljesebb körben rugalmasan alkalmazkodva az intézményt érintő kihívásokhoz.

Elsősorban az intézményt választó szülők, és gyermekek igényeinek kívánunk megfelelni, érdekeit kívánjuk szolgálni oly módon, hogy ezzel egyúttal eleget tegyünk törvényi kötelezettségünknek is.

Az intézmény vezetése tudatosítja valamennyi munkatársában a ránk vonatkozó jogszabályok és a szakmai elvárások fontosságát, azok követelményeinek és a közösen értelmezett nevelési filozófiának való megfelelés kiemelt szerepét. A minőségcélok meghatározásának alapja a partnerek elvárása és elégedettsége.

Fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, ezzel egyidejűleg a lemaradó, tanulási nehézségekkel, pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók felzárkóztatását.

Felelősek vagyunk azért, hogy tanulóinkat olyan ismeretekhez juttassuk, amelyek segítik őket a továbbtanulásban, pályaválasztásban, hogy társadalmilag hasznos és egyénileg sikeres emberekké váljanak.

Jól képzett munkatársaink ösztönző munkalégkörben, lelkiismeretesen, innovációs képességekkel felvértezve végzik munkájukat.

A vezetés segíti a munkatársak képzését, önképzését, támogatja az innovációs folyamatokat, biztosítja a hatékony csoportmunka feltételeit, méri a dolgozók elégedettségét, elismeri a hatékony, eredményes munkavégzést.

Intézményünk vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőségfejlesztés iránt. Az intézmény vezetés biztosítja a már életbe léptetett minőségirányítási rendszer működtetéséhez és hatékony alkalmazásához szükséges feltételeket. Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, tanulójára, minden folyamatára és tevékenységére.

Kinyilvánítjuk, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége.

1. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek tanítványaink korszerű tudásának kialakítására, személyiségükre, reális én- és jövőképük kialakítására, szűkebb és tágabb környezetükre is pozitív hatást gyakorolnak.
2. Ezen értékek közvetítése a helyi tanterveinkben rögzített tananyagon, a személyes példán, az iskolai tevékenység egészén keresztül valósul meg.
3. Célunk, hogy tanulóink sokoldalúan művelt, alkotó és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak.
4. Magas szintű idegen nyelvi tudással rendelkező tanulókat képzünk az idegen nyelvi órákon.
5. Kreatív, jó problémamegoldó képességgel rendelkező, a művészi befogadásban jártas diákokat nevelünk a művészeti képzésünkben.
6. Tanulóinkkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk, nevelésünk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus.
7. Nyitottak vagyunk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra. Szervezeti kultúránkat ennek megfelelően fejlesztjük.
8. Intézményünk dolgozói elkötelezettek a minőségi munkavégzés, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés mellett.

Iskolánk a 2002/2003-as tanévben elkezdte a COMENIUS 2000. I. minőségbiztosítási program kidolgozását, működtetését. Ez a munka külső szakértő segítségével folyt. A nyitott önértékelés, a partnerazonosítás és a partnerek igényeinek felmérése megtörtént. A kapott eredményeket összegeztük, a problémás területek javításával a minőségi körök foglalkoztak.

Minőségirányítási programunk kidolgozásával a teljes körű minőségirányítási rendszer kiépítését és működtetését szeretnénk megvalósítani.

A rendszer alkalmazásával célunk, hogy iskolánk váljon képessé:

1. a partnerközpontú működésre
2. folyamataink szabályozására
3. a szabályozott folyamatok partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésére
4. a szervezeti kultúra tudatos építésére, fejlesztésére az iskola dolgozóinak elvárásai alapján
5. További céljaink:
6. az önértékelés váljon gyakorlattá
7. munkánk rendszeres értékelésével tudjuk módosítani, fejleszteni céljainkat, tevékenységünket, alkalmazott módszereinket
8. az intézményvezetés az intézményi önértékelés eredményeire építve a partnerközpontúság jegyében alakítsa ki fejlesztési stratégiáját
9. a pedagógusok többsége aktívan vegyen részt a minőségfejlesztési munkában, legyen részese az innovációs és értékelési tevékenységnek, ismerje a minőségfejlesztés módszereit.
10. tényeken alapuló döntéshozatal valósuljon meg

A minőségirányítási programunkat a pedagógiai programunk megvalósítását szolgáló eszközrendszernek tekintjük. Kiépítésével, működtetésével akarjuk biztosítani a Pedagógiai Programunkban megfogalmazottak teljesítését.

Minőségi céljaink

1. A partnereink igényeinek, elvárásainak összegyűjtése és beépítése a mindennapos tevékenységünkbe.
2. A minőségirányítási csoport tagjai vegyenek részt folyamatszabályozásról szóló továbbképzésen.
3. Folyamataink azonosítása történjen meg.
4. Készüljön ütemterv a folyamataink szabályozására.
5. Legyen működő önértékelési rendszerünk.
6. A minőségirányítási rendszer céljait, feladatait minden pedagógus ismerje.
7. Minél több munkatársunk vegyen részt a MIP céljainak megvalósításában.
8. Egy éven belül alakítsuk ki közös megegyezéssel a pedagógus munka értékelési rendszerét.
9. Javuljon a tantestület tagjainak együttműködési képessége.
10. A tantestület tagjai legyenek nyitottak a szakmai fejlődés iránt. (Új tanítási módszerek, követelmények)
11. A nevelési-oktatási feladatainkat olyan színvonalon végezzük, hogy a 7. és 9. évfolyamra az érdeklődés az eddigiekhez hasonló legyen.

Az iskolavezetés a Minőségirányítási Program elkészítésére, működtetésére Minőségirányítási Csoportot hozott létre. A csoport munkáját közvetlenül az igazgató és az I. számú igazgatóhelyettes irányítja. A csoport vezetője tagja az Iskolavezetésnek

III. A Zipernowsky Károly Általános Iskola minőségfejlesztési rendszere

A vezetői program célmeghatározásában kiemelt jelentőséggel szerepel a minőségi munkavégzésre való törekvés, a folyamatok fejlesztésének az igénye. A minőség elérésében az intézmény vezetésének kulcsszerepe van, a minőség alapvetően a vezetőtől függ. A vezetőnek a fentiek figyelembevételével kell munkáját végeznie, magatartásának tükröznie kell a minőségről, a minőségfejlesztésről a Minőségirányítási Programban megfogalmazottakat. Elő kell segítenie, felelősséget kell vállalnia a minőségfejlesztési rendszer kiépítését és működtetését.

Cél: a jogszerű működés kereteinek biztosítása

Az iskolavezetés feladata az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok folyamatos figyelemmel kísérése, annak biztosítása, hogy ezek a dokumentumok ismertek és hozzáférhetők legyenek az iskola dolgozói számára. A dokumentumok megismerése, a tartalmuk betartása munkaköri feladat.

1. Törvények
2. Rendeletek
3. Fenntartói szabályozók
4. Belső, iskolai szabályzatok

Cél: Pedagógiai program létrehozása, amely tartalmazza az iskola küldetésnyilatkozatát, jövőképét, működésének alapelveit, legfontosabb értékeit, céljait, és megfelel a törvény módosításainak, előírásainak.

A pedagógiai program módosítása a partneri igényeknek, az önértékelés eredményeinek és az iskola értékeinek figyelembe vételével történik.

A feladat elvégzéséért az igazgató felelős, munkáját a feladat elvégzésére létrehozott csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik, a tantestület teljes bevonásával.

III.1.2.2. Minőségirányítási Program készítése ¹

Cél: A minőségirányítási rendszer létrehozása annak érdekében, hogy az iskola képes legyen a pedagógiai programban megfogalmazott értékek alapján eredményesen és hatékonyan működni. Biztosítja a minőségpolitikában megfogalmazott célok megvalósítását.

A MIP elkészítéséért az igazgató felelős. A feladat elvégzését a minőségbiztosítási csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik, a tantestület bevonásával.

Cél: az iskola rövid távú tervezett működésének biztosítása

A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tesz a minőségbiztosítási csoport, a munkaközösség vezetők, az iskolaszék, a DÖK.

1. A stratégiai dokumentumok és a javaslatok alapján a prioritások megállapítása,
2. feladatok meghatározása sikerkritériumokkal, felelősökkel, határidőkkel.
3. Napokra lebontott terv készítése az összes javaslat figyelembevételével.

Cél: az intézményi céloknak megfelelő működés

• Belső dokumentumok kezelése

Cél: A belső dokumentálás szabályainak kialakítása, a dokumentumok elkészítése

• Működést szabályozó dokumentumok aktualizálása

Cél: az intézmény belső működési rendjének jogszerű* biztosítása

1. 1. 1. A szervezeten belül az egyes szereplők jogosítványainak és hatáskörének szabályozása
      2. Az együttműködés, a szervezeten belüli kétirányú kommunikáció fórumainak és működési rendjének szabályozása
      3. A szervezeten belüli testületek, egyes közösségek egymáshoz való viszonyának, kapcsolatrendszerének szabályozása
      4. A minőségirányítási rendszer működését támogató szervezeti feltételek
      5. Belső dokumentálás szabályai
      6. Folyamatok eljárásrendjének megismertetése a munkatársakkal
      7. A szabályozó dokumentumok rendszeres felülvizsgálata

• III.1.4. Vezetői ellenőrzés

Cél: Az intézmény jogszerű működésének, belső szabályozók által meghatározott munkarendjének vezetői ellenőrzése.

• A vezetői ellenőrzés szerepe

A vezetési tevékenységnek valamennyi tudományos meghatározásában kiemelkedő szerepet játszik az ellenőrzés. E nélkül nem beszélhetünk vezetésről.

• A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja

• segítse az intézmény szabályok szerinti folyamatos és zökkenőmentes működését,

• jelentsen motiváló erőt a beosztottak számára,

• segítsen megerősíteni a jól zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket,

• mutasson rá az elkövetett hibákra, rosszul megválasztott módszerekre stb…,

• adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez ill. az eseti döntések, problémamegoldások esetében,

• adjon támpontot a személyek munkájának illetve a folyamatok értékeléséhez.

• A vezetői ellenőrzés területei

A stratégiai folyamatok ellenőrzése

• a Nevelési Program

• a Vezetői Program (pályázat)

• a Minőségirányítási Program

• a helyi tantervek

• a Pedagógus Továbbképzési Program

• a beiskolázási terv

• a humán erőforrás biztosítása

• a tárgyi feltételek alakulása

1. 1. kötelező taneszköz-beszerzés
   2. felújítások
   3. beruházások
   4. leltár és selejtezés
   5. a költségvetés – ezen belül kiemelten a bérgazdálkodás – alakulása
   6. A belső szabályozók működése
   7. Szervezeti és Működési Szabályzat
   8. Házirend
   9. Kollektív Szerződés
   10. Közalkalmazotti Szabályzat

• a hagyományos iskolai rendezvények tervezése, szervezése, lebonyolítása

• az iskolai adminisztráció működése

1. 1. adatkezelés
   2. tanügyi dokumentumok kezelése
   3. irattározás
   4. munkaegészségügy

- tűz- és balesetvédelmi tervek ellenőrzése

A mindennapi működés ellenőrzése (a felsorolás nem jelent sorrendet)

• éves tervek, tanmenetek ellenőrzése,

• a munkaidő, tanóra pontos betartása,

• a mindennapos adminisztráció (órakezdés, befejezés, hiányzók, késők beírása, túlórák, jelenléti ívek, szabadság-nyilvántartás alkalomszerű adminisztrálása, megrendelők, úti rendelvények, elszámolások),

• a helyettesítések,

• az óratartás, a tanórán folyó pedagógiai munka,

• új kollégák, pályakezdők rendszeres, a többiek alkalomszerű, tervezett, módszeres ellenőrzése,

• a házirend betartásának ellenőrzése

1. 1. késések,
   2. dohányzás tilalma,
   3. szülői igazolások,
   4. felmentések stb…

• a tanári és diák ügyeletek (iskolai, rendezvény, verseny, érettségi, kirándulás stb.) ellenőrzése,

• az iskolai rendezvények ellenőrzése,

• eseti beszámolók, jelentések határidőre ill. az elvártak szerinti teljesítésének ellenőrzése,

• tűz- ill. bombariadós készültség ellenőrzése.

• A vezetői ellenőrzés szintjei

• Igazgatói szint

• Igazgatóhelyettesi, művészeti vezetői szint

• Munkaközösség-vezetői, tagozatvezetői szint

• Gazdasági összekötő szintje

• Titkárság szintje

• Gondnok szintje

• A vezetői ellenőrzés formái

• dokumentumok elemzése,

• kérdőívek, felmérések,

• interjúk, beszélgetések,

• óralátogatások,

• a munkavégzés közbeni ellenőrző látogatás (takarítás, karbantartás, díjak beszedése, rendezvény lebonyolítása stb.),

• személyes feljegyzések készítése,

• az alsóbb vezetői szintű ellenőrzésről kért beszámoló.

Fontos, hogy mindez – ha lehet formanyomtatványon – írásban dokumentált legyen!

Az intézményi gyakorlat vizsgálata

Cél: az intézményi működés időszakos mérése, értékelése

1. Az intézményi év végi értékelés szempontrendszerének kidolgozása

Az iskolavezetés évente készítsen értékelést az intézmény és egyes folyamatai működésének eredményességéről és hatékonyságáról.

Az értékelendő területek:

1. 1. a vezetői ellenőrzés eredményei
   2.  
   3. a partnerek visszajelzései
   4. a javító, fejlesztő tevékenységek eredményei
   5. korábbi elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata
   6. az indikátorrendszer mutatóinak eredményei
   7. a minőségfejlesztési munka eredményei

Az értékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni, a beszámolót megismerők köre: tantestület, fenntartó, iskolaszék, DÖK.

Cél: az intézmény teljes körű működésének, eredményeinek, fejlődésének vizsgálata. Az önértékelés meghatározott szempontok alapján 4 évente rendszeresen elvégzendő tevékenység.

Feladat:

• az önértékelés területeinek azonosítása
• az értékelés szintjének meghatározása
• viszonyítási pontok meghatározása
• indikátorrendszer kidolgozása
• az értékelést végzők köre
• az értékelés eszközrendszere, az alkalmazott módszerek
• az információk feldolgozása
• az eredmények visszacsatolása

A későbbiekben a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is ki kell terjednie az értékelésnek

Cél: a vezetői beavatkozást igénylő javítandó, fejlesztendő folyamatok meghatározása a hiányosságok csökkentése, a hibák és ismétlődésük kiküszöbölése.

Javítandó, fejlesztendő folyamatok azonosítása minden év szept. 1-ig.

Az iskola vezetése a mérések, értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározza a vezetői beavatkozást igénylő javítandó, fejlesztendő területeket.

Folyamatos fejlesztés eszközrendszerének kialakítása, működtetése

1. Problémák, tapasztalatok gyűjtésének módja
   1. Javítási tevékenység (okok feltárása, okok megszüntetése)
   2. Intézkedés végrehajtásának ellenőrzése

Cél: Az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése ⁴

• Munkatársak kiválasztása

Cél: Kiválasztási és betanulási rend működtetése, az intézmény Pedagógiai Programjával azonosulni tudó, annak végrehajtásához legjobb tudása szerint hozzájárulni tudó munkatársak alkalmazása.

1. Továbbképzési rendszer működtetése

Cél: A Pedagógiai programban és a Minőségirányítási Programban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

• Belső értékelési rendszer működtetése

Cél: a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével az intézmény célkitűzéseinek elérése. Az értékelésnek tisztáznia kell a kölcsönös elvárásokat.

1. 1. Az értékelést közösen kialakított, mindenki által ismert szempontrendszer alapján végezzük.
   2. A szempontrendszernek összhangban kell lennie az alapdokumentumokkal.

1. Ösztönző rendszer működtetése

Cél: a pedagógus és nem pedagógus dolgozók ösztönzésére szolgáló, anyagi és erkölcsi elismerésük alapelveinek, rendjének kidolgozása, szabályozása

Cél: Az intézmény célszerű és hatékony működéséhez szükséges anyagi feltételek lehetséges biztosítása.

• • Gazdasági erőforrások biztosítása
  • Eszköz, felszerelés, épület biztosítása
  • Munkakörnyezet biztosítása

Cél: A partnerek igényeinek és elégedettségének figyelemmel kísérése, folyamatos kommunikáció biztosítása, a partneri igények és a pedagógiai célok összhangjának megteremtése

Cél: A partnerközpontú működés megvalósítása, amely csak a partneri igény és elégedettség méréseken alapulhat.

Cél: Meg kell tervezni a közvetlen partnerekkel (tanulók, szülők, pedagógus és nem pedagógus dolgozók) a napi működéshez szükséges információk belső áramlásának rendszerét, folyamatát.

Cél: a partneri igényeket, az intézmény értékeit, céljait, lehetőségeit, figyelembe vevő képzési kínálat tervezése.

1. Kötelező oktatáson belül
2. Kötelező foglalkozásokon kívül

1. A módszertani kultúra fejlesztése

• Taneszköz- és tankönyvhasználat

Cél: A megfelelő taneszközök és tankönyvek kiválasztása a munkaközösségek közös döntése alapján.

1. A tanuló egyéni útjának végigkísérése, támogatása, személyiségének, képességeinek fejlesztése

Cél: a tanulócsoporthoz alkalmazkodó tanmenetek és foglalkozási tervek kidolgozása.

Cél: Az egyes osztályokban tanító pedagógusok és a szakmai munkaközösségek együttműködésétre vonatkozó követelmények meghatározása.

• Helyi tanterv értékelése

Cél: A helyi tantervek, programok beválásának vizsgálata, a tantervi, és a kétszintű érettségi követelmények teljesítésének mérése, a kitűzött célok értékelése.

• A tanítási folyamat értékelése, pedagógusértékelés

(Alapelveinek, céljainak, módszereinek leírása a humán erőforrás fejlesztése fejezetben található.)

• A tanulási folyamat értékelése, tanulói értékelés

(Alapelveinek, céljainak, módszereinek leírása a Pedagógiai Programban található.)

• A szocializáció, a nevelés eredményességének vizsgálata

Cél: A Pedagógiai Programban meghatározott célok elérésének vizsgálata a kidolgozott indikátorrendszer segítségével.

• III.4. Továbbfejlesztés, a folyamatos fejlesztés tervezése

Cél: A Minőségfejlesztési Rendszer megvalósítása során két PDCA ciklus kialakítása. A napi működés során feltárt hibák javítására a kis PDCA ciklus, a mérése, értékelések alapján megfogalmazott fejlesztések folyamatának megvalósítására a nagy PDCA ciklus működtetése.

• Indikátorrendszer kialakítása
• A folyamatok szabályozása
• A Minőségirányítási Rendszer fejlesztése

IV. A Minőségirányítási Program felülvizsgálata, értékelése, korrekciója

A Minőségirányítási Program (MIP) a Minőségpolitikai Nyilatkozatra (MIPOINYI) és a Minőségirányítási Rendszerre (MIR) épül. A Minőségirányítási Programot a Nevelési Programmal együtt 5 évenként a vezetői ciklus váltáshoz igazodva, a vezető első tanévének félévében vizsgáljuk felül. Következő: 2007- 2008 évben.

A minőségbiztosítás önértékelésen alapuló tudatos tevékenység. Legfőbb szerepe, hogy az iskola által kitűzött célok és a tényleges munkavégzés összhangját segítse. A minőségfejlesztés mindezt folyamatában és visszacsatolással biztosítja. Abban az esetben, ha vezetői támogatással sikerül a PDCA ciklus logikáját beépíteni az intézményi folyamatokba, megvalósíthatóvá válik a MIP –ben felvázolt TQM – modell, azaz beszélhetünk teljes folyamatmenedzselésről.

A Zipernowsky Károly Általános Iskola Minőségbiztosítási Programjában meghatározott minőségcélok közül a legfontosabbak:

• olyan nevelési értékek közvetítése a tanítványok felé, amelyek pozitívan hatnak korszerű tudásuk kialakítására és személyiségükre, reális én- és jövőképükre, valamint környezetükre
• ezen értékek átadása a tananyagon túl személyes példákon keresztül is közvetítésre kerüljön
• tanulóink a társadalom sokoldalúan művelt, alkotó, egészséges tagjai legyenek
• a velük szemben támasztott követelmények humánus nevelési elvekkel társuljanak
• a szervezeti kultúra fejlesztése folyamatosan, a társadalmi és oktatáspolitikai változásokhoz igazodva valósuljon meg
• az intézmény dolgozói elkötelezettek legyenek a minőségi munkavégzés és a partnerközpontú működés mellett
• intézményünkben a minőségi célok a tudás, a humánum, a kultúra, a kreativitás, az egészség, a hazaszeretet és az esztétikum kiemelt értékekhez kapcsolódnak

Az intézményi önértékelés megvalósításához a szükséges humán és tárgyi erőforrások biztosítása, az eljárásrend betartása és betartatása, az értékelés

eredményeiről az érdekeltek tájékoztatása előfeltétele az eredményesműködésnek. Az önértékelés keretében elvégzendő elemzések alapján levont következtetések segítségével, újabb célok kitűzését szorgalmazza a szervezete iránt elkötelezett tantestület, és azok megvalósításában közreműködik.

Az iskolavezetéssel közösen kialakított célmeghatározások közül a szükségesek beépülnek a stratégiai dokumentumokba, a kiemelt fejlesztési területekre pedig – vezetői koordinálással - fejlesztési tervek készülnek. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése érdekében kerülnek meghatározásra a beavatkozást igénylő, fejlesztendő területek, amelyek figyelemmel kísérése, irányítása, értékelése is elengedhetetlen. A minőségi munkavégzés egyik legfontosabb szegmense az intézmény partnerkapcsolatainak ápolása, a kapcsolatok jellegének megfelelően kapcsolattartó felelősök segítségével.  A partnerközpontú működés megvalósítása és az igény- és elégedettség mérések tapasztalatainak felhasználása a tervező munka alappillére. A partnerkapcsolatok ápolásának, tudatos alakításának egy új típusú megközelítése a közoktatásban még kevésbé elterjedt, de egyre inkább elvárható marketingkommunikációs stratégiák alkalmazása és a kommunikációs kampányok szervezése is.

2009. májusában harmadízben került sor a teljes körű intézményi önértékelésre

Az interjúkat az alábbi partnereink között készítettük: a fenntartó részéről az Oktatási és Kulturális Főosztály vezetője, a Gyermeksziget Montessori Óvoda és Tagintézménye a Mosolygó Óvoda és a Kelta Vendéglátó Szakiskola vezetői. Az intézményi Minőségbiztosítási Programban meghatározott önértékelési szempontok (melléklet) alapján végeztük mérésünket.

A dolgozói kérdőív vizsgálati területei: szervezeti kultúra elemei, a munkahelyi közérzet, a vezetési munka területei, és a kapcsolattartás, a tanulási eredményesség (pedagógiai módszerek, követelmény támasztás, értékelési gyakorlat, egyéni bánásmód, személyes törődés).

A tanulók számára kiadott kérdőív a tanári munka tartalmát vizsgálja., az értékelésre, pedagógiai módszerekre, motiválásra, követelmény támasztásra, tanár- diák kapcsolatra kérdeznek rá.

A szülők elégedettségét vizsgáló kérdőívek kérdései az iskolai nevelés, oktatás minőségére, az iskolai környezet és a szülőkkel való kapcsolattartásra utalnak.

Intézményünk a 2008./2009. tanévtől kezdődően módosított Pedagógiai Program alapján látja el feladatait, amelynek legkiemelkedőbb változásai a minősített sportiskolai osztályok, az angol tagozatos és a természet és környezettudatos csoportok indítása felmenő rendszerben. Szándékunk szerint az új típusú oktatásba bekapcsolódó tanulók szüleinek elégedettségét kiemelten, külön e célból kibővített kérdőívek segítségével vizsgáltuk. A visszaérkezett kérdőívek és lefolytatott interjúk alapján az alábbi összesített értékelés bontakoztatható ki az iskolában folyó munkáról, az alkalmazott módszerekről, az iskolavezetés és a pedagógusok tevékenységéről:

Szülői kérdőívek értékelése

Az intézményünkbe járó tanulók szülei önértékelésünket támogatandó négy típusú kérdőívet töltöttek ki. Megválaszolták egyrészt az elsős beiratkozási tevékenységünket segítő, a Miért választottam ezt az iskolát témakörbe tartozó kérdéseinket. Ebből kiderült, hogy iskolaválasztásukat a legmagasabb arányszámokból kiindulva, csökkenő mutatókkal az alábbi tapasztalatok motiválják legerőteljesebben: Ismerem az iskola honlapját, ahonnan információhoz jutok (81%), Több iskola közül ez volt számomra a legszimpatikusabb (65%), Részt vettem az iskola által rendezett gyermekváró eseményeken (62%). Ugyanakkor, bár hosszú évek óta ápolunk rendszeres és egymást segítő kapcsolatot a társóvodákkal, a szülők által az Óvodában ajánlották kérdésre érkezett 27%-os arányszám még tudatosabb együttműködés alapján további erősítésre szorul. Ebben a folyamatban az óvónők még hatékonyabb támogatására számítunk.

E kérdőív összegző kérdése határozottan pozitív szülői véleményt tükröz számunkra, ugyanis a Véleményem szerint jól döntöttem a tagozat (osztály) választásakor, elvárásaim teljesültek kérdésre 86%-os arányú igen visszajelzés érkezett.

További két szülői kérdőív tudakolta az első és ötödik évfolyamon a szülők elégedettségét, különös tekintettel a sportiskolai, az angol tagozatos és a természettudományos profilváltásra vonatkozóan. Várakozásainkat elsődlegesen az első évfolyamos szülők reagálása múlta felül. Körükben ugyanis jellemzően a 4,7- 5 egész között váltakoznak az elégedettség mutatók a feltett 16 kérdés körében. Ez az értékelés számunkra bizonyító erővel bír a tanítás tartalmát, módszertanát, nevelési eszközeinket és tanítóink felkészültségét illetően egyaránt.

Az ötödikes szülők körében az angol tagozat beindítására irányuló szülői reakció 4,9-es átlaga igazolja a megalapozott programmódosítást. Ugyanakkor a 4 egészhez közelítő, de esetenként néhány tizeddel alatta maradó értékek módszertani, nevelési kultúránk további erősítését szorgalmazzák, pl., A pedagógusok fel tudják kelteni gyermekem érdeklődését (3,9) kérdés visszaigazolása a még színesebb és változatosabb tanórai technikák alkalmazásának szükségességét jelentik.

Végül a 6-8. évfolyamra járó tanulók szüleinek körében is elvégeztük 16 kérdés segítségével az elégedettségmérést. Az ebben az életkorban már természetszerűen kissé lazább szülői ház- iskola kapcsolatnak is betudhatóan, valamint sok esetben az intézményre történő több felelősség áthárítás következtében a beérkezett eredmények egyes kérdések esetében minimális gyengülést, míg nagy átlagban változatlan pozitív visszajelzést mutatnak az alsóbb évfolyamokon mért eredményekhez képest. Összességében a 16 kérdésből 15 feltett kérdésre kaptunk 4- 4,8 közötti válaszeredményt.

Összehasonlítva jelenlegi mérésünket a két illetve 4 esztendővel korábban végzett szülői elégedettség mérésekkel megállapíthatjuk, hogy a hasonló témakörben érkezett visszajelzések a kérdések nagy százalékában egyenletes emelkedést mutatnak. Ez a tendencia pedagógiai céljaink valamint intézményi stratégiánk helyes kitűzését és megvalósítását igazolja.

A szülők erősségünknek tartják, hogy pedagógusainknak nincsenek előítéleteik a tanulókkal szemben. Úgy nyilatkoztak, hogy a kollegák jól képzettek, a pályaválasztásra hasznos tanácsokat adnak tanítványaiknak. Tanítóink és tanáraink korrekt kapcsolatot építettek ki a diákokkal és a szülőkkel.

A dolgozói kérdőívek tapasztalatai

A kollegák körében kiosztott kérdőíveink 22 kérdést tartalmaztak, amelyek a szervezetbe való beilleszkedés lehetőségeit és eredményeit, a munkahelyi klíma értékelését, a kommunikáció szintjét a tantestületen belül és a konfliktuskezelő technikák alkalmazásának lehetőségeit taglalták elsősorban. A válaszok feldolgozása során megerősítést nyert, hogy a tantestület tagjai között a kollegalitás, az intézmény céljaival való azonosulás, az eredmények felett érzett közös siker magas színvonalon áll. Ezt bizonyítja, hogy a kérdések közül 10 esetében 4,5 vagy a feletti összesített értékeléssel számolhatunk. Például: Azonosulok iskolánk hagyományaival, jó hírét ápolom (4,92), Az iskolánk céljai reálisak (4,72), Úgy érzem, hogy dinamikus az iskolánk fejlődése (4,62). 4 egész érték alatt mindösszesen egyetlen egy kérdés esetében kellett szembe néznünk diszkrét kritikával, A színvonalas munkavégzéshez szükséges eszközökkel folyamatosan bővül az iskola kérdés összesítése 3,81 átlagot hozott. E témakörben az intézmény vezetése részéről -beleértve a gazdasági irányítást is- a még hatékonyabb pályázati gondolkodás erősítése lehet az egyik megoldás.

A dolgozói véleményeket összefoglalva erősségeink a következők: az iskola dolgozói azonosulnak az intézmény céljaival, hagyományaival, ápolják intézményünk jó hírét. Fontosnak érzik munkájukat, mert tudják mit várnak el tőlük. A kollegák segítik egymást, szakmailag is együttműködnek. Odafigyelnek egymás munkájára. A minőségi munkát elismerik és méltányolják. A vezetés felhasználja a dolgozók elképzeléseit a dinamikus fejlődés érdekében. Iskolánk céljai reálisak, légköre emberséges, gyermekközpontú.

A külső partnereink véleménye

A fenntartó mindösszesen 21 feltett kérdésünkre adott válaszával segítette intézményi önképünk kialakítását. Mindez három fő témakörben történt meg: 1. Az intézmény vezetőjének és más vezetőinek tevékenysége és magatartása ösztönzi-e, támogatja-e, előmozdítja-e a minőségügyi kultúrát?   2. A szervezet hogyan fogalmazza meg küldetését, értékrendjét és stratégiáját, és miként alkalmazza a szervezeten belül, valamint hogyan alakítja az ebben foglaltakat intézkedésekké?  3. Hatékonyan és hatásosan fejleszti-e az intézmény az erőforrásait?  Véleményük szerint az iskola speciális feladatait magas színvonalon valósítja meg. Jellemző ránk a nyitottság és a szakmai hozzáértés. Az iskolai pedagógusai rendelkeznek partnerközpontú kultúrával. A célok, feladatok megvalósításában a teljes tantestületi részvétel jellemző. Továbbra is a törvényes működést, a nyitottságot és a szakmai, pedagógiai munka további fejlesztését várják tőlünk. Partneróvodánk, a Gyermeksziget Montessori Óvoda vezetése jónak tartja két intézmény közötti együttműködést, fontosnak ítélik meg, hogy az iskolai rendezvényeinkre rendszeresen meghívást nyernek az óvónők, a gyermekek és szüleik is. Ismerik Pedagógiai Programunkat és kollegáinkkal személyes kapcsolatot ápolnak. Az iskola választásakor döntőnek ítélik meg a pedagógusok tájékoztató tevékenységét is. A Kelta Vendéglátó  Szakközépiskola és Szakiskola intézményvezetőjével készült interjúból kiderült, hogy nem tapasztal különös beilleszkedési problémát az iskolánkból érkezett tanulóink vonatkozásában, bár a családi nevelés hiányát, bizonyos értékrendi torzulásokat tapasztal, amikor a neveltségi szint értékelése megtörténik. A lakótelep jellegéből adódó sajátos szocializációs problémákkal az általános iskolában is naponta vagyunk kénytelenek szembenézni, és rájuk speciális, egyénre szabott megoldásokat találni. Az előző partneri igény és elégedettség méréshez viszonyítva az értékek emelkedést mutatnak.

A tanulók számára kiadott kérdőívek a tanári munka tartalmát célozták vizsgálni, tudakolták pedagógiai és értékelő módszereinket, motiváló tevékenységünket valamint a tanár-diák kapcsolat tartalmát. Az iskola korszerű módszereit tartják a legfontosabb erősségünknek. Életkori sajátosságaik miatt kritikusabban szemlélik a világot, ezért az adatok esetenként alacsonyabb (3,8- 4) értékeket mutatnak. A diákok szerint tanáraik figyelnek rájuk, törődnek velük, nemcsak az iskolai problémáikkal foglalkoznak, ha segítségre vagy tanácsra van szükségük bátran fordulhatnak hozzájuk. Tudják, hogy mitvárnak el tőlük, a tanultakat a

felnőtt életükben is használni tudják. Alegmagasabb értékelést (4,7) a Tudom, mit várnak el tőlem az iskolában és a Vannak barátaim az iskolában kérdésekre adtak.

Fejlesztésre szoruló területeink:

• Az iskola infrastruktúrájának további javítása
• A tanulók motiválásának további fejlesztése (Netházik, házi dolgozatok, ismeretterjesztő TV műsorok ajánlása, stb.)
• Az esélyegyenlőség további erősítése.

 Intézkedési terv

A következő önértékelés ideje 2011.