2009

minõségirányítási program 2009.

májusi mérés a tanulók, szülõk, dolgozók és vezetõk körében.

Kérdõívek: 1 osztály beíratkozás, 5.a osztály szülõi, DOLGOZÓI, (dolgozói Internetes), SZÜLÕI, TANULÓI, VEZETÕI

Mérések ereményei: 1 osztály beíratkozás, 1 osztály szülõi, 5.a osztály szülõi, DOLGOZÓI, SZÜLÕI, TANULÓI (egészségnapi mérés)

Összehasonlító táblázatok (2004, 2007, 2009): TANULÓI, SZÜLÕI, DOGOZÓI

A minõségbiztosítás önértékelésen alapuló tudatos tevékenység. Legfõbb szerepe, hogy az iskola által kitûzött célok és a tényleges munkavégzés összhangját segítse. A minõségfejlesztés mindezt folyamatában és visszacsatolással biztosítja. Abban az esetben, ha vezetõi támogatással sikerül a PDCA ciklus logikáját beépíteni az intézményi folyamatokba, megvalósíthatóvá válik a MIP –ben felvázolt TQM – modell, azaz beszélhetünk teljes folyamatmenedzselésrõl.

A Zipernowsky Károly Általános Iskola Minõségbiztosítási Programjában meghatározott minõségcélok közül a legfontosabbak:

olyan nevelési értékek közvetítése a tanítványok felé, amelyek pozitívan hatnak korszerû tudásuk kialakítására és személyiségükre, reális én- és jövõképükre, valamint környezetükre
ezen értékek átadása a tananyagon túl személyes példákon keresztül is közvetítésre kerüljön
tanulóink a társadalom sokoldalúan mûvelt, alkotó, egészséges tagjai legyenek
a velük szemben támasztott követelmények humánus nevelési elvekkel társuljanak
a szervezeti kultúra fejlesztése folyamatosan, a társadalmi és oktatáspolitikai változásokhoz igazodva valósuljon meg
az intézmény dolgozói elkötelezettek legyenek a minõségi munkavégzés és a partnerközpontú mûködés mellett
intézményünkben a minõségi célok a tudás, a humánum, a kultúra, a kreativitás, az egészség, a hazaszeretet és az esztétikum kiemelt értékekhez kapcsolódnak

Az intézményi önértékelés megvalósításához a szükséges humán és tárgyi erõforrások biztosítása, az eljárásrend betartása és betartatása, az értékelés

eredményeirõl az érdekeltek tájékoztatása elõfeltétele az eredményesmûködésnek. Az önértékelés keretében elvégzendõ elemzések alapján levont következtetések segítségével, újabb célok kitûzését szorgalmazza a szervezete iránt elkötelezett tantestület, és azok megvalósításában közremûködik.

Az iskolavezetéssel közösen kialakított célmeghatározások közül a szükségesek beépülnek a stratégiai dokumentumokba, a kiemelt fejlesztési területekre pedig – vezetõi koordinálással - fejlesztési tervek készülnek. Az intézmény mûködésének javítása, fejlesztése érdekében kerülnek meghatározásra a beavatkozást igénylõ, fejlesztendõ területek, amelyek figyelemmel kísérése, irányítása, értékelése is elengedhetetlen. A minõségi munkavégzés egyik legfontosabb szegmense az intézmény partnerkapcsolatainak ápolása, a kapcsolatok jellegének megfelelõen kapcsolattartó felelõsök segítségével. A partnerközpontú mûködés megvalósítása és az igény- és elégedettség mérések tapasztalatainak felhasználása a tervezõ munka alappillére. A partnerkapcsolatok ápolásának, tudatos alakításának egy új típusú megközelítése a közoktatásban még kevésbé elterjedt, de egyre inkább elvárható marketingkommunikációs stratégiák alkalmazása és a kommunikációs kampányok szervezése is.

2009. májusában harmadízben került sor a teljes körû intézményi önértékelésre

Az interjúkat az alábbi partnereink között készítettük: a fenntartó részérõl az Oktatási és Kulturális Fõosztály vezetõje, a Gyermeksziget Montessori Óvoda és Tagintézménye a Mosolygó Óvoda és a Kelta Vendéglátó Szakiskola vezetõi. Az intézményi Minõségbiztosítási Programban meghatározott önértékelési szempontok (melléklet) alapján végeztük mérésünket.

A dolgozói kérdõív vizsgálati területei: szervezeti kultúra elemei, a munkahelyi közérzet, a vezetési munka területei, és a kapcsolattartás, a tanulási eredményesség (pedagógiai módszerek, követelmény támasztás, értékelési gyakorlat, egyéni bánásmód, személyes törõdés).

A tanulók számára kiadott kérdõív a tanári munka tartalmát vizsgálja., az értékelésre, pedagógiai módszerekre, motiválásra, követelmény támasztásra, tanár- diák kapcsolatra kérdeznek rá.

A szülõk elégedettségét vizsgáló kérdõívek kérdései az iskolai nevelés, oktatás minõségére, az iskolai környezet és a szülõkkel való kapcsolattartásra utalnak.

Intézményünk a 2008./2009. tanévtõl kezdõdõen módosított Pedagógiai Program alapján látja el feladatait, amelynek legkiemelkedõbb változásai a minõsített sportiskolai osztályok, az angol tagozatos és a természet és környezettudatos csoportok indítása felmenõ rendszerben. Szándékunk szerint az új típusú oktatásba bekapcsolódó tanulók szüleinek elégedettségét kiemelten, külön e célból kibõvített kérdõívek segítségével vizsgáltuk. A visszaérkezett kérdõívek és lefolytatott interjúk alapján az alábbi összesített értékelés bontakoztatható ki az iskolában folyó munkáról, az alkalmazott módszerekrõl, az iskolavezetés és a pedagógusok tevékenységérõl:

Szülõi kérdõívek értékelése

Az intézményünkbe járó tanulók szülei önértékelésünket támogatandó négy típusú kérdõívet töltöttek ki. Megválaszolták egyrészt az elsõs beiratkozási tevékenységünket segítõ, a Miért választottam ezt az iskolát témakörbe tartozó kérdéseinket. Ebbõl kiderült, hogy iskolaválasztásukat a legmagasabb arányszámokból kiindulva, csökkenõ mutatókkal az alábbi tapasztalatok motiválják legerõteljesebben: Ismerem az iskola honlapját, ahonnan információhoz jutok (81%), Több iskola közül ez volt számomra a legszimpatikusabb (65%), Részt vettem az iskola által rendezett gyermekváró eseményeken (62%). Ugyanakkor, bár hosszú évek óta ápolunk rendszeres és egymást segítõ kapcsolatot a társóvodákkal, a szülõk által az Óvodában ajánlották kérdésre érkezett 27%-os arányszám még tudatosabb együttmûködés alapján további erõsítésre szorul. Ebben a folyamatban az óvónõk még hatékonyabb támogatására számítunk.

E kérdõív összegzõ kérdése határozottan pozitív szülõi véleményt tükröz számunkra, ugyanis a Véleményem szerint jól döntöttem a tagozat (osztály) választásakor, elvárásaim teljesültek kérdésre 86%-os arányú igen visszajelzés érkezett.

További két szülõi kérdõív tudakolta az elsõ és ötödik évfolyamon a szülõk elégedettségét, különös tekintettel a sportiskolai, az angol tagozatos és a természettudományos profilváltásra vonatkozóan. Várakozásainkat elsõdlegesen az elsõ évfolyamos szülõk reagálása múlta felül. Körükben ugyanis jellemzõen a 4,7- 5 egész között váltakoznak az elégedettség mutatók a feltett 16 kérdés körében. Ez az értékelés számunkra bizonyító erõvel bír a tanítás tartalmát, módszertanát, nevelési eszközeinket és tanítóink felkészültségét illetõen egyaránt.

Az ötödikes szülõk körében az angol tagozat beindítására irányuló szülõi reakció 4,9-es átlaga igazolja a megalapozott programmódosítást. Ugyanakkor a 4 egészhez közelítõ, de esetenként néhány tizeddel alatta maradó értékek módszertani, nevelési kultúránk további erõsítését szorgalmazzák, pl., A pedagógusok fel tudják kelteni gyermekem érdeklõdését (3,9) kérdés visszaigazolása a még színesebb és változatosabb tanórai technikák alkalmazásának szükségességét jelentik.

Végül a 6-8. évfolyamra járó tanulók szüleinek körében is elvégeztük 16 kérdés segítségével az elégedettségmérést. Az ebben az életkorban már természetszerûen kissé lazább szülõi ház- iskola kapcsolatnak is betudhatóan, valamint sok esetben az intézményre történõ több felelõsség áthárítás következtében a beérkezett eredmények egyes kérdések esetében minimális gyengülést, míg nagy átlagban változatlan pozitív visszajelzést mutatnak az alsóbb évfolyamokon mért eredményekhez képest. Összességében a 16 kérdésbõl 15 feltett kérdésre kaptunk 4- 4,8 közötti válaszeredményt.

Összehasonlítva jelenlegi mérésünket a két illetve 4 esztendõvel korábban végzett szülõi elégedettség mérésekkel megállapíthatjuk, hogy a hasonló témakörben érkezett visszajelzések a kérdések nagy százalékában egyenletes emelkedést mutatnak. Ez a tendencia pedagógiai céljaink valamint intézményi stratégiánk helyes kitûzését és megvalósítását igazolja.

A szülõk erõsségünknek tartják, hogy pedagógusainknak nincsenek elõítéleteik a tanulókkal szemben. Úgy nyilatkoztak, hogy a kollegák jól képzettek, a pályaválasztásra hasznos tanácsokat adnak tanítványaiknak. Tanítóink és tanáraink korrekt kapcsolatot építettek ki a diákokkal és a szülõkkel.

A dolgozói kérdõívek tapasztalatai

A kollegák körében kiosztott kérdõíveink 22 kérdést tartalmaztak, amelyek a szervezetbe való beilleszkedés lehetõségeit és eredményeit, a munkahelyi klíma értékelését, a kommunikáció szintjét a tantestületen belül és a konfliktuskezelõ technikák alkalmazásának lehetõségeit taglalták elsõsorban. A válaszok feldolgozása során megerõsítést nyert, hogy a tantestület tagjai között a kollegalitás, az intézmény céljaival való azonosulás, az eredmények felett érzett közös siker magas színvonalon áll. Ezt bizonyítja, hogy a kérdések közül 10 esetében 4,5 vagy a feletti összesített értékeléssel számolhatunk. Például: Azonosulok iskolánk hagyományaival, jó hírét ápolom (4,92), Az iskolánk céljai reálisak (4,72), Úgy érzem, hogy dinamikus az iskolánk fejlõdése (4,62). 4 egész érték alatt mindösszesen egyetlen egy kérdés esetében kellett szembe néznünk diszkrét kritikával, A színvonalas munkavégzéshez szükséges eszközökkel folyamatosan bõvül az iskola kérdés összesítése 3,81 átlagot hozott. E témakörben az intézmény vezetése részérõl -beleértve a gazdasági irányítást is- a még hatékonyabb pályázati gondolkodás erõsítése lehet az egyik megoldás.

A dolgozói véleményeket összefoglalva erõsségeink a következõk: az iskola dolgozói azonosulnak az intézmény céljaival, hagyományaival, ápolják intézményünk jó hírét. Fontosnak érzik munkájukat, mert tudják mit várnak el tõlük. A kollegák segítik egymást, szakmailag is együttmûködnek. Odafigyelnek egymás munkájára. A minõségi munkát elismerik és méltányolják. A vezetés felhasználja a dolgozók elképzeléseit a dinamikus fejlõdés érdekében. Iskolánk céljai reálisak, légköre emberséges, gyermekközpontú.

A külsõ partnereink véleménye

A fenntartó mindösszesen 21 feltett kérdésünkre adott válaszával segítette intézményi önképünk kialakítását. Mindez három fõ témakörben történt meg: 1. Az intézmény vezetõjének és más vezetõinek tevékenysége és magatartása ösztönzi-e, támogatja-e, elõmozdítja-e a minõségügyi kultúrát? 2. A szervezet hogyan fogalmazza meg küldetését, értékrendjét és stratégiáját, és miként alkalmazza a szervezeten belül, valamint hogyan alakítja az ebben foglaltakat intézkedésekké? 3. Hatékonyan és hatásosan fejleszti-e az intézmény az erõforrásait? Véleményük szerint az iskola speciális feladatait magas színvonalon valósítja meg. Jellemzõ ránk a nyitottság és a szakmai hozzáértés. Az iskolai pedagógusai rendelkeznek partnerközpontú kultúrával. A célok, feladatok megvalósításában a teljes tantestületi részvétel jellemzõ. Továbbra is a törvényes mûködést, a nyitottságot és a szakmai, pedagógiai munka további fejlesztését várják tõlünk. Partneróvodánk, a Gyermeksziget Montessori Óvoda vezetése jónak tartja két intézmény közötti együttmûködést, fontosnak ítélik meg, hogy az iskolai rendezvényeinkre rendszeresen meghívást nyernek az óvónõk, a gyermekek és szüleik is. Ismerik Pedagógiai Programunkat és kollegáinkkal személyes kapcsolatot ápolnak. Az iskola választásakor döntõnek ítélik meg a pedagógusok tájékoztató tevékenységét is. A Kelta Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola intézményvezetõjével készült interjúból kiderült, hogy nem tapasztal különös beilleszkedési problémát az iskolánkból érkezett tanulóink vonatkozásában, bár a családi nevelés hiányát, bizonyos értékrendi torzulásokat tapasztal, amikor a neveltségi szint értékelése megtörténik. A lakótelep jellegébõl adódó sajátos szocializációs problémákkal az általános iskolában is naponta vagyunk kénytelenek szembenézni, és rájuk speciális, egyénre szabott megoldásokat találni. Az elõzõ partneri igény és elégedettség méréshez viszonyítva az értékek emelkedést mutatnak.

A tanulók számára kiadott kérdõívek a tanári munka tartalmát célozták vizsgálni, tudakolták pedagógiai és értékelõ módszereinket, motiváló tevékenységünket valamint a tanár-diák kapcsolat tartalmát. Az iskola korszerû módszereit tartják a legfontosabb erõsségünknek. Életkori sajátosságaik miatt kritikusabban szemlélik a világot, ezért az adatok esetenként alacsonyabb (3,8- 4) értékeket mutatnak. A diákok szerint tanáraik figyelnek rájuk, törõdnek velük, nemcsak az iskolai problémáikkal foglalkoznak, ha segítségre vagy tanácsra van szükségük bátran fordulhatnak hozzájuk. Tudják, hogy mitvárnak el tõlük, a tanultakat a

felnõtt életükben is használni tudják. Alegmagasabb értékelést (4,7) a Tudom, mit várnak el tõlem az iskolában és a Vannak barátaim az iskolában kérdésekre adtak.

Fejlesztésre szoruló területeink:

Az iskola infrastruktúrájának további javítása
A tanulók motiválásának további fejlesztése (Netházik, házi dolgozatok, ismeretterjesztõ TV mûsorok ajánlása, stb.)
Az esélyegyenlõség további erõsítése.

Intézkedési terv

Feladat	Határidõ	Felelõs
Az iskola felszereltségének folyamatos bõvítése, az épület állagmegóvása elsõdlegesen pályázati lehetõségek felhasználása útján.		Igazgató, igazgató helyettes, gazdasági vezetõ, szakpályázatok esetén munkaközösség vezetõk
A tanulók motiváltságának fejlesztése, változatos módszertani eszközök segítségével. (Netházik, házi dolgozatok, ismeretterjesztõ TV mûsorok ajánlása, stb.)	Folyamatos illetve 2012. május	Munkaközösség vezetõk, tanítók, tanárok, fejlesztõ pedagógusok.
Az esélyegyenlõség erõsítése differenciált foglalkozások szervezésével és szakirányú továbbképzésekre való beiskolázással	Folyamatos, a beiskolázási határidõkhöz igazodó, illetve 2012. május	Igazgató, igazgató helyettes, munkaközösség vezetõk, pedagógusok.